Nem mindenkinek adatik csodás gyerekkor.
Vannak, akik hiába várják a karácsony csodáját, a szépen feldíszített karácsonyfát, az ajándékokat, csak kopasz fenyő és kiabálás várja őket 24-én. Alkoholgőz lepi be a szobát és egy parányi, gombszemű kislány megtanulja, hogy nem szabad hinni a csodákban. Mert azok nem jönnek el, hinni, remélni, bízni éveken át és folyton csalódni pedig…nagyon fáj.
Egy ilyen gombszemű kislány, miután felnőtt, megpróbált mindent megtenni Karácsonykor, hogy érezze azt, amit gyerekként nem tudott, de valahogy ami elmúlt, sosem jött vissza. A csodák aludtak. -“Készíts nekem egy igazi Karácsonyfalvát!”-mondta. Egy olyat, ami mesél. Amiben kis házak vannak, meg emberek és minden világít. Készíts egy igazi karácsonyi meseországot.
-Ééén? Nem vagyok varázsló, se ilyen ügyes, hát hogy világítson? Mindnek az alján van a kapcsoló, meg hogy cserélsz benne elemet, ne hülyéskedj már!
-“Majd megoldod, tudom. Legyen meseországom, olyan…igazi.”
És akkor a kis konyhámban olyan történt, amire a mai napig emlékszem. Pontosabban nem emlékszem. Nem tudom, hogy kerültek a helyükre a lépcsők, megtartva a kis házakat, hogy azokat kapcsolni lehessen, nem tudom, honnan jöttek az ötletek, amik fényt gyújtottak a száraz termések közt, én csak azt tudom, hogy a születésüknél egyetlen dologra gondoltam. Hogy fényt kell gyújtaniuk egy gombszemű kislány szívében. Hogy az a kislány kapja meg végre a karácsony csodáját. Hogy azok a szemek teljenek meg hittel a jóban. Azt akartam, hogy a szoba, ahol a fények felkapcsolódnak ezen a díszen, teljen meg varázslattal.
Órák teltek el. Egy ragasztás és még egy, nem lesz jó, bontsd vissza, nem jön le, tedd ide, tedd oda…és végül a kezemben tartottam.
Elhúztam a kis kapcsolót…és felgyulladt a fény.
Csak néztem őt. Igen őt, mert ő már nem egy halom száraz toboz és fakarika, meg gömb volt. Egy kislány karácsonyi csodája volt. Egy összetört gyerekkor bocsánatkérése. Fény volt, ami bevilágította a sötétséget, eltüntette azt a régi szobát, egy bogárszemű kislány pedig visszakapott egy darabkát az eltűnt varázslatból.
Megtapasztaltam a szívből alkotás és a születés csodáját. Aznap este nem csak egy fényhozó, hanem egy küldetés is született. A Tündérkerti alkotások, legyen bármilyen évszak, hordozzanak hitet, reményt és csodákat.
Én nem vagyok tündér, nincsenek szárnyaim. De van két kezem, nagy szívem, ami tele van mesékkel, és van egy hol gyengébben, hol erősebben szóló belső hangom, ami azt mondja, hogy a csodák léteznek. Akkor is, ha nem látjuk. Meg azt is mondja, hogy van varázslat. Mi magunk vagyunk azok. Azok lehetnénk. Azt is mondja, hogy összetartozunk. Összeköt minket az a csoda, hogy emberek vagyunk itt a Földön. A gyűlölködésnél erősebb energia a szeretet, a sötétnél pedig erősebb a fény. Vannak jó és rossz napjaink, de folyamatosan fejlődünk, tanulunk, tapasztalunk és minden jótól, amit átélünk és továbbadunk, jobb hellyé tesszük a Földet.
A Tündérkerti fényhozók karácsonyfalvái ebből az energiából születtek. Fényt visznek oda, ahol arra szükség van. Gyógyítják, ami sérült, emelik, ami lent van, megvilágítják, ami sötét. És egyediek. Sokszor, sokféleképp kerültek ki már a kert falai közül, lettek másolások által tárgyiasítva, alapanyaggá degradálva, pedig úgy hiszem, a Tündérkert egy messziről beazonosítható képi és formavilágot alakított ki, amik sokszor táplálkoznak a gyerekkoromból, a történeteitekből, álmaitokból, vagy épp a hiányaitokból, fájdalmaitokból. Annak is helye van. Ez az energia, ez a forma nem lehet tucat. Őket a Tündérkert hívta életre, nekik küldetésük van.
Ezek a sorsok, történetek megérdemlik, hogy vigyázzanak rájuk, megvédjék őket, így szeptemberben belevágtam. Karácsonyfalvi mesevilágom, mely tiszta szeretetből született, hogy összeöltse egy bogárszemű kislány szívét és visszaadja neki a hitet a csodákban, immár Európai Uniós Formatervezési mintaoltalom alatt áll, másolása jogi következményeket von maga után.
Köszönet az XLEX az S. Horváth Ügyvédi Iroda IP részlegének oldala szakszerű segítségéért. További védések is folyamatban vannak, hogy a Tündérkert és annak küldetése még hosszan képviselhesse azokat az értékeket, amik életre hívták, azokért, akikért születtek. Lehetetlen nincs, csak csodák. Azok vannak