Fent és lent csak jár a hinta,
Ég fölötte Föld alatta,
Középen nő Élet-fája,
Menny és Pokol körbezárja.
Télre nyár jő, őszre tavasz,
Állandó Te sose maradsz,
Feketét a fehér váltja,
Nappalnak meg éj a párja.
Lent is, fent is jár a hinta,
Életünket körbeírja
Egyszer élet, máskor halál,
S hintából tán egyszer kiszáll
mindenki, de addig egyre
Tikk-takk, tikk-takk ismételve
századokról századokra,
Száll csak egyre, száll a hinta.
Középen az élet fája,
Ég és föld azt körbezárja.
De tündérnek más a tánca,
Szakad tőle hinta lánca.
Eget s földet összerázva
Vidáman csak azt trillázza:
Lent és fent, ha más az ének,
Dőljetek le ellentétek
S e törvényt sose feledjétek:
Végtelen, de Egy a lélek.